Bjørnøya

Bjørnøya a Norvégiához tartozó Svalbard legdélebbi szigete. A Barents-tenger nyugati részén fekszik, nagyjából félúton Spitsbergen és az Északi-fok között.A szigetet Willem Barents és Jacob van Heemskerk holland felfedezők fedezték fel 1596. június 10-én. Egy közelben úszó jegesmedvéről nevezték el. Senkiföldjének számított egészen 1920-ig, amikor a Svalbardi Egyezmény norvég szuverenitás alá helyezte.Távoli fekvése és puszta természeti adottságai ellenére az elmúlt évszázadokban többféle gazdasági tevékenység – szénbányászat, halászat, bálnavadászat – helyszíne volt. Ennek ellenére soha nem létesült huzamosabb ideig lakott település, a telepek mindig csak néhány évig működtek. Jelenleg egyetlen lakói a Herwighamna meteorológiai állomás személyzete. A környező vizekkel együtt 2002-ben természetvédelmi területté nyilvánították.FöldrajzBjørnøya felszíne nagyrészt sík, a déli részén található kisebb hegyek kivételével. Legmagasabb pontja a Miseryfjellet hegységben található Urd (536 m). 176 km²-es területén elszórtan 600 kis tó található.